Mivel foglalkozik egy érsebész?
Az érsebészet a vénák és artériák betegségeivel, azoknak kezelésével foglalkozó szakág. Feladata a szervezetünk egyes régióiban, szerveiben érszűkület következtében kialakult vérhiányos állapot megelőzése, kezelése. Ezek az érszűkületek sok esetben a végtagokat, illetve az életet veszélyeztető tünetek, de ide soroljuk a trombózis, mélyvénás trombózis, visszér kezelését is.
Artériás betegségek
Artériás betegségek során az agyi erek nyaki szakaszának és az alsó végtagi verőerek betegségéről, verőér-szűkületről, elzáródásról van szó. Az elzáródott artériák vérellátási rendellenességet okoznak, ami a szövetek működési zavarát idézi elő. A kóros érszakaszon végzett beavatkozások segítségével tudjuk a tüneteket enyhíteni, a szövetek működését javítani.
Vénás betegségek
A vénás betegségek – hétköznapi, ismertebb nevén a visszérbetegségek – elsősorban nagy megterheléses helyeken, vagyis az alsó végtagokon alakulnak ki. A vénás betegségek, vagyis a visszér – attól függően mennyire előrehaladott állapotban van – lehet kozmetikai probléma, vagy akár súlyosabb, szövődményes lábszárfekély.
Egynapos sebészeti beavatkozás
Érsebészeti szakorvosi vizsgálat keretében a verőerek és a visszerek betegségeinek legtöbb fajtájával foglalkozunk. Alapos betegvizsgálatot és diagnózist követően, életmód-tanácsadást, gyógyszeres, injekciós kezelést végzünk.
Szkleroterápia
A lábakon megjelent hajszálértágulatok kezelésének fő célja a láb esztétikájának helyreállítása. A seprűvéna nem számít visszérbetegségnek, kialakulásának oka főleg örökletes tényező, de elhízás, erős terhelés, nagy meleg szintén előidézheti.
Mi a szklerotizációs terápia?
A kapilláristágulatok és visszerek kezelésének nagyon hatékony módszere a szkleroterápia (érelzárás), melyet egyaránt alkalmazhatunk a csak kozmetikai zavart okozó kis vénáknál, az úgynevezett seprűvénáknál és a vénás keringést már megterhelő nagyobb visszértágulatok kezelésére is. Főtörzs-érintettség nélkül, illetve műtét után kialakuló vénatágulatok kezelésére is választható eljárás.
A kezelés során egy finom tűvel olyan anyagot fecskendezünk az érbe, amely az érfalat károsítja, a vénában a vér trombotizál, benne a kóros keringés megszűnik.
A keringésből ilyen módon kirekesztett ér heges köteggé alakul (gyakran tapinthatóvá válik és egy ideig tapintásra érzékeny lehet), majd idővel felszívódik, és a vér más irányban, egészséges ereken keresztül áramlik tovább. Nagyobb érgomolyagok esetén, a periférián felhígul az anyag és itt ismétlés válhat szükségessé. Az idő múltával más helyen újabb vénatágulatok keletkezhetnek, de ezeket is eredményesen lehet kezelni szklerotizálással.
Nagy, kiterjedt varicositás esetén több alkalommal történik a beavatkozás, mivel a gyógyszer beadható mennyiségének van felső határa. Ezt a páciens érdekében be kell tartanunk. Bármilyen szklerotizáló anyagot is alkalmazunk, tudni kell, hogy a kezelés tüneti. A kiváltó okokat nem szüntetjük meg, de megszüntetjük a tágult vénát és a panaszt, amit okozott.
A szkleroterápia egy ambuláns kezelési módszer, csak minimális fájdalommal jár, altatást, érzéstelenítést nem igényel, s nem hagy hátra heget.
Néha elég egy kezelés, máskor 2-3 alkalommal meg kell ismételni a kezelést a betegség kiterjedésétől függően. A kezelés újabb vénák megjelenésekor, illetve a perifériákon megmaradó tágult vénák esetén biztonságosan ismételhető. A kezelés eredménye a beavatkozás elvégzése után nem azonnal látható, a teljes eredmény a bealvadt vénák felszívódása után tapasztalható meg. Ha a főtörzsekben billentyűelégtelenség mutatható ki, akkor először azokat kell kezelni és csak utána a hajszálereket. A hagyományos vagy modern visszérműtét csökkentheti a szúrandó vénák számát.
Szklerotizációs terápia után
A szkleroterápia után minden esetben – közvetlenül a kezelés után – 10-15 perces séta javasolt a mélyvénás keringés fokozása céljából.
A beavatkozás után két napig rugalmas pólya vagy II. kompressziós fokozatú rugalmas harisnya viselése szükséges. A kezelt területet nem szabad masszírozni. A befecskendezett anyag roncsolja a véna falát, ezért a szúrások helyén apró bevérzések és duzzanatok alakulhatnak ki, mely néhány perces hűtés, ill. kenőcs alkalmazása mellett mérséklődik.
A kezdeti elszíneződés és ödéma legtöbbször átmeneti. A beavatkozás hegek keletkezésével nem jár. A beavatkozás után 1 hétig tartózkodjon minden megerőltető sporttól és fizikai tevékenységtől, 3 hétig kerülni kell a napozást és a szoláriumot.